Gulyás Gergely: Nem szerelmi, hanem érdekkapcsolat volt Putyinnal
A háború kitörése óta először tart kormányinfót Gulyás Gergely, a kérdések jó része érdeklődött Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kapcsolata és tárgyalásai felől.
A háború kitörése óta először tart kormányinfót Gulyás Gergely, a kérdések jó része érdeklődött Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kapcsolata és tárgyalásai felől.
A miniszterelnök a Mandinernek adott interjúban beszélt az orosz–ukrán háborúról, Paks II. jövőjéről, Kínáról és a kormány családpolitikájáról is. A választás utánra is tartogat újabb lépéseket a 25 év felettiek számára.
Nagyon fontos hasonlóságok vannak az 1956-os forradalom és a mostani orosz–ukrán háború között – mondta a hvg360-nak Rainer M. János, Széchenyi-díjas történész. Az 1956-os Intézet volt vezetője szerint mindkét történetben majdnem ugyanazt jelenti az önrendelkezés, a haza, a szülőföld vagy az, hogy méreteitől függetlenül ki a kicsi, és ki a nagy. Mi Putyin célja, lehet-e Sztálinhoz vagy akár Hitlerhez hasonlítani? Őrizhetik Csapnál orosz katonák a határt? Interjú.
Ne hátra, előre menjünk! – szól az ismert mantra, fordított sorrendben.
Nevén nevezte az orosz agressziót Orbán Viktor, és információink szerint az Európai Unió által meghozott szankcióknál sem a blokkolásra játszott, inkább azt számolgatta, hogy a többiek kompromisszuma milyen vágást jelent majd az ország gazdasága szempontjából.
Charles Michel minden olyan uniós ország kormányfőjével és elnökével tárgyal, ahova tömegesen érkeznek Ukrajnából a menekültek, Magyarország azonban valahogy kimaradt.
Nem csak azért hangoztatja a lehető legsemlegesebb álláspontot Orbán Viktor az orosz–ukrán háborúban, mert Magyarország gazdasági érdekei ezt kívánják, még csak nem is a rövid távú politikai érdeke miatt. Az oroszbarátságot nemcsak a közös üzletek tartják össze, hanem az, ami Moszkvának a pénznél is fontosabb: egy olyan világnézeti stratégiai szövetség, amelybe az Orbán Viktor által megálmodott és megalkotott illiberális állam eszméje is kényelmesen elfér. Fontos, hogy mi lesz Ukrajnával, de legalább ennyire fontos, hogy mi lesz azzal az ideológiával, amely Magyarországot is megfertőzte. Vélemény.
Orbánék táborát megosztja az ukrajnai háború, Márki-Zay a hintapolitika befejezését kéri. Ez a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
Váratlanul nehéz helyzetbe került a Fidesz a 2022-es választás előtt – mondta a hvg360-nak Török Gábor politikai elemző. Az elmúlt 12 évben először fordult elő, hogy az egész országot foglalkoztató ügyben láthatóan megosztott a kormány saját szavazótábora. Az elmúlt három választás előtt olyasmivel sem kellett foglalkoznia, amivel nagyon nem szeretett volna. Milyen korlátokba ütközik Orbán, hogyan sérül a „pávatáncban”? Mit rontott el az ellenzék? Interjú.
A kormányfő a nagykövetek előtt az orosz–ukrán háború miatt kialakult válsághelyzetről beszélt.
Fájni fognak Európának is az Oroszország elleni szankciók, különösen azoknak az országoknak, amelyek szorosan függenek Oroszországtól vagy jelentős üzleti érdekek fűzik hozzá. Ez a tanulópénz azért, mert nem tanultunk a történelemből. Vélemény.
Orbán Viktornak nemcsak azért van morális felelőssége, mert blokkolta a NATO-Ukrán Tanács működését, hanem mert egy EU- és NATO-tagállamban ekkora geopolitikai befolyást biztosított Oroszországnak és Kínának – mondta a hvg360-nak Hegedűs Dániel politológus, a berlini German Marshall Fund munkatársa. Szerinte Orbán nemcsak a saját mozgásterét illetően tévedett, hanem Magyarország biztonságpolitikai pozícióit is durván aláásta. Interjú.
Az Európai Néppárt elnöke szerint ez lenne a megfelelő ajándék Oroszország iránti hűségükért.
A hvg360 Kicsoda Orbán Viktor? című filmsorozatban rendszerezi a miniszterelnök személyiségét, viselkedésének gyökereit, az őt befolyásoló legjelentősebb hatásokat és fordulópontokat. A második rész mutatta be a rendszerváltás első éveit Nagy Imréék újratemetésétől a politikai és pénzügyi ártatlanság elvesztéséig. Ez utóbbi kulcseseménye volt az úgynevezett székházügy, ezt külön is felidézzük, mert leleplezésében fontos szerepet játszott a HVG.
Orbán az EU-n kéri számon az értékpluralizmust, amelyet maga nem érvényesít, az ellenzék követeli, hogy tegye, de örül, ha az EU úgy jár el, mint Orbán. Vélemény.
Áttekintik az elmúlt napok történéseit.
A kormányzat az elmúlt években túl nagyra nyitotta a kaput az oroszok elől, és nem csak a nyilvánosságban, hanem a titkosszolgálati szférában is: az orosz katonai hírszerzés komoly bázist épített ki Magyarországon, miközben a kémelhárításon belül fokozatosan gyengítették az „orosz vonalat” – egyértelműen politikai okokból. Ez súlyos rizikó lehet egy olyan háborús helyzetben, amelyben az Orbán-kormány esetleg irányváltásra kényszerülne a pragmatikusnál jóval barátságosabb orosz–magyar viszonyban. A Kreml befolyásolási törekvéseinek sikere és az orosz agresszió ellenére tovább élő kétkulacsos politika abban is tetten érhető, ahogy az ukrán eseményekről számol be a közmédia.
Az ellenzéki kormányfőjelölt szerint, ha a magyar miniszterelnök nem akadályozza Ukrajna NATO-közeledését, akkor a háború ki sem tört volna. Márki-Zay hazaárulónak nevezte Orbán Viktort.
Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje arra utalt, hogy Orbánnak be kell fejeznie a hintapolitikáját.